Tengerészeti és Víz Alatti Régészeti Múzeumot csinál a Batthyány térnél horgonyzó "Debrecen ex Kassa" hajóból az Octopus Egyesület. A 300 millió forintból – nagyobb részben EU-támogatásból – készülő múzeum nemcsak Magyarországon számít különlegesnek, hanem nemzetközi összehasonlításban is ritka – hajókon nem szoktak ilyen tengeri régészeti bemutatóhelyet kialakítani.
Magyarországon 25 évvel ezelőtt egy véletlennek köszönhetően kezdődött el a víz alatti régészet. A Tolna megyei Bölcskénél egy dunai zátonyt vizsgáltak meg, és kiderült, hogy egy római erőd maradványairól van szó. Olyasféle kisebb erőd lehetett ez, mint amilyennek a romjai Budapesten, az Erzsébet híd pesti oldalán láthatók, s amelynek a neve Contra Aquincum. Vagyis Bölcskénél is egy olyan, barbár területre telepített hídfőállás volt az ókor végén, ami a Duna túlpartját, a mai Dunántúlt, a római birodalom Pannonia provinciáját védelmezte. Csakhogy Tolnában a Duna medre erőteljesebben változott, mint Budapesten, így a római hadállás víz alá került. Minderről egy búvárkutató-régésszel, az első állandó Tisza-hidat, a törökök által 1562-ben létesített átkelőhely maradványait 2005-ben feltáró Kertész Róberttel beszélgettünk – stílusosan a Dunán, sétahajózás közben.
Profik
A víz alatti régészetet a nyolcvanas években szinte csak spontán, amatőr módszerekkel, leletmentésként végezték az archeológusok. Aztán a kilencvenes évek közepén megjelent az első professzionális szervezet Magyarországon, amely e területtel kezdett foglalkozni. Az Octopus Tengeri Régészeti Kutató Egyesület azóta végzett feltárásokat Dél-Afrikában, Brazíliában, Romániában, Kubában és Mozambikban. Dél-Afrikában egy brit (Grosvenor, 1770) és egy holland (Bato, 1784) készítésű hajóroncsot találtak, Brazíliában pedig egy gazdag leletegyüttest, egy 107 hajó maradványait tartalmazó területet derítenek fel.
Szalóky 63 mélyen is dolgozott már
A Dunába a nyolcvanas években merülő kutatók aligha versenyezhetnek az Octopus alapítójával, az egyesület elnökével, Szalóky K. Attilával, aki egyben a múzeumhajó ötletadója is. Szalóky számos bevetésen irányította csapatát, és a hvg.hu-nak elárulta, egy alkalommal 63 méter mélységig ereszkedett le a tenger felszíne alá. Ám szerinte ennek nincs igazán jelentősége; egyrészt nem érdemes kockázatot vállalni, másrészt mindössze hat percet dolgozott lent. Azután viszont 48-50 percbe telt, amíg – a keszonbetegséget elkerülendő - lassan emelkedve újra elérhette a vízfelszínt.
A Debrecen ex Kassán , a Batthyány térnél horgonyzó hajón egy 400 négyzetméteren kiállítótermet alakítanának ki, amelyhez egy konferenciák rendezésére is alkalmas helyiség csatlakozna. A múzeumben interaktív eszközök is lesznek: a hajó kormányzását szimuláló berendezés mellett egy viharszimulátort terveznek. Szalóky szeretne egy robotmanipulátort is, olyat, amilyenhez hasonló mélytengeri berendezésekkel például a Titanicot is kutatták külföldi régészek. Kutatók és régészek számára számítógépes terminálokat, könyv- és videotárat, valamint kutatóhelyeket alakítanak ki. Szalóky reméli, hogy a múzeum jegyárait ezer forint alatt tudják majd tartani.
